Borostyán: Egy gyönyörű és bosszantó növény

Futónövények sok fajtáját láthatjuk házak falaira, kerítéseire felfutva, fák törzsére csavarodva élni vagy a talajon burjánzani. Ilyen például a lilaakác, vadszőlő, iszalag, komló vagy ezek közül is a legismertebb a borostyán, vagy népiesebb nevén: repkény.

Ha létezik növény, amely megosztja a véleményeket, akkor az biztosan ő lesz. Van aki dekoratívnak tartja, míg mások szerint ez a növény kártékony, vonzza a bogarakat és lebontja a vakolatot. Véleményem szerint, ha kellően karban tartják és nem lepi el kertünket, valóban esztétikus és jól takaró díszítő elem lehet.

A borostyán profilja

A borostyán egy fás szárú, örökzöld kúszónövény, mely magától terjeszkedik falainkon, fáinkon. Léggyökerei segítik a felkapaszkodásban, a fákat és cserjéket csak támasztéknak használják. Igyekeznek minél magasabbra jutni, oda, ahol több fényhez jutnak. A sötétebb levelűek főleg az árnyékosabb helyeket, vagyis a ház északi oldalát szeretik. A világosabb színűek inkább a naposabb részeken vannak igazán elemükben. Szívós, invazív növény, a nyirkos talajt szereti igazán. Karéjos leveleinek alakja és színe változatos, méretük elérheti a 15 cm-t is. Szeptembertől októberig virágzik, sötétlila, emberre mérgező hatású bogyókat terem.

Valóban megfojtja a fát?

Közvetlenül nem károsítja a fát, de hosszútávon, indirekt módon sok problémát előidézhet. A hiedelemmel ellentétben nem vonja el a tápanyagot és vizet a fáktól. De a koronára felfutott borostyán elveszi a fényt a fa elől, ami idővel a fa pusztulását is előidézheti. A vékonyabb kérgű fák kérgét a borostyán felsértheti, így az ott korhadásnak indulhat. Ráadásul télen a növény súlya a hó tömegével együtt letörheti a faágakat. A borostyán és a fák harmóniában élhetnek, ha rendszeresen nyírjuk a fára felkapaszkodó szárakat. Mindenképpen ajánlott még a virágbimbók megjelenése előtt megmetszeni. Ha segítségre van szüksége bármely fa gondozásához, hívjon minket!

A probléma

Erős ragaszkodásával aggodalomra adhat okot a háztulajdonosok számára amiatt, hogy károsíthatja-e a falfelületeket vagy eltömítheti a csatornákat. Általában nem okoznak kárt a fal felszínén, ám a borostyán léggyökerekkel támasztja alá magát, és ahol ezek behatolhatnak a repedésekbe vagy illesztésekbe, szerkezeti károkat okozhatnak. Sűrű levélzete elrejtheti az épület felületének hibáit és akadályozhatja a karbantartási munkákat. Amikor a szárakat leszedik a falról, gyakran leszakadnak róla a csúnya gyökérvégek, amelyek fennmaradnak, és gyakran csak drótkefével távolíthatók el. Az borostyán hozzáférést biztosíthat a betolakodóknak és a kártevőknek, például az egereknek is. Télen seregnyi rovar telel a levelei alatt, tavasszal döngicsélő méheket vonz. És az a sok pók...

A pozitívumai:

A borostyán vagy más kúszónövények növekedése az épület falán sok előnnyel járhat; szigetelheti és lehűti az épületet, csapdába ejti a szennyező anyagokat és csökkentheti a zajt. Remekül használható csúnya felületek befuttatására.

Megmagasíthatjuk vele a kerítést, így szuperül kizárhatjuk vele a kíváncsi szomszédok pillantásait. Az első időben mindig vezessük az ágait felfelé, nehogy a földön terjedjen el.

Talajtakarásra is használhatjuk, ha nincs kedvünk gyomlálással bíbelődni vagy virágokat ültetni.

Hogy szedjük le?

Nem könnyen lehet kiirtani, de ha úgy döntenénk, hogy végleg likvidáljuk falmászónkat, először a gyökér fölötti részeket vágjuk el. Ha már elszáradtak a hajtások és a szárak, egyszerűbben le tudjuk szedni a növényt. Annak érdekében, hogy véletlenül se bontsuk le a falat, nagyon óvatosan távolítsuk el, mert kitartóan ragaszkodik támaszához. Biztos, ami biztos alapon a gyökereket is ássuk ki, nehogy újra kihajtson. Ha nincs kedve a földforgatáshoz vásárolhat speciális gyomirtó szert is.

Tehát előre tervezzünk, és tanácsolnám, hogy mielőtt elültetjük gondoljuk át jól a növény helyét és hogy lesz-e kedvünk és időnk a rendszeres visszametszéséhez. Ha szorgosan gondozzuk és szépségével meghálálja fáradtságos munkánkat.